Nyakunkon az óvodai beiratkozás időszaka, és sok szülő teszi fel a kérdést: Vajon óvodaérett-e a gyermekem? Egyáltalán létezik ilyen fogalom, hogy „óvodaérettség”? Cikkünkkel szeretnénk segíteni a hezitáló szülőknek, hogy mik azok a fejlődési mérföldkövek, amelyeket érdemes figyelembe venni az óvodai beiratkozás előtt. Lehetséges, hogy a bölcsődében töltött idő még hozzájárulhat a gyerek további fejlődéséhez, mielőtt az óvoda mellett döntenénk.
A témáról Temesvári Istvánnal és Ákoshegyi Mártával, a Baby Bocsok Bölcsőde vezetőivel beszélgettünk.
Mikor válik egy gyermek óvodaéretté?
A gyermekek többsége 3-3,5 éves korára válik óvodaéretté, de a fejlődési ütem egyénenként eltérő. Temesvári István szerint a gyerekek fejlődésében már 2 éves kor körül megjelenik egy szocializációs igény, amit sokszor a szülők otthoni foglalkozásokkal – zenebölcsi, torna, kézműveskedés, játszóterezés – próbálnak kielégíteni. „Mégis előfordul, hogy a gyerek látszólag unatkozik, és ilyenkor merül fel a kérdés, hogy talán az óvoda lenne a megoldás” – mondja István.
A 2-2,5 éves gyerekek szülei gyakran kivárnak, hogy a gyermek „napra pontosan” 3 éves korában kezdhesse meg az óvodát. De vajon ez a legjobb döntés? István szerint érdemes azt is mérlegelni, hogy az óvodák túlterheltsége miatt a 3 évesek beszoktatása sokszor késik, és ez a szülőkre is nyomást gyakorol. „Lehet, hogy bölcsődében töltött plusz fél-egy év sokkal gördülékenyebbé tenné az óvodai váltást” – hangsúlyozza.
Mit jelent az óvodaérettség?
Az óvodaérettség nem a megtanult dalok vagy a számolás képességén múlik. Az óvodába lépés feltételez egy alapvető önállóságot, amit a bölcsődében szerzett rutinok is elősegíthetnek: például a cipőn lévő tépőzár bekapcsolása, sapka felvétele, kanállal evés vagy a játékok elpakolása. „A bölcsődés gyerekek ezekben a feladatokban már gyakorlottak, de akik ebből kimaradtak, azoknál a szülőknek érdemes otthon gyakorolni ezeket a készségeket” – tanácsolja Ákoshegyi Márta.
A szobatisztaság szintén kulcsfontosságú tényező, hiszen a legtöbb óvoda alapkövetelményként kezeli. Bár egy-egy „baleset” elfogadható, fontos, hogy a gyermek jelezni tudja, ha WC-re kell mennie. Márta szerint a bölcsődés gyerekek ezen a téren is előnyben vannak, mert közösségben könnyebben tanulnak egymástól, és természetes módon alakul ki bennük a szobatisztaság iránti motiváció. Ugyanakkor a szobatisztaságot nem szabad siettetni – a gyermeknek meg kell érnie rá.
Kommunikáció és az elválás érettsége
A gyermeknek nem kell összetett mondatokban beszélnie ahhoz, hogy óvodaérett legyen, de alapvetően ki kell tudnia fejezni magát. Ez elengedhetetlen az óvónőkkel, dadusokkal és társaival való kapcsolatteremtéshez.
Az óvodakezdés másik fontos eleme az elválásra való érettség. „Az elválás sírás nélkül szinte elképzelhetetlen, de ez nem is cél. Az a gyermek, aki már egyszer – akár a bölcsődében – sikeresen átvészelte ezt a folyamatot, később könnyebben veszi az akadályokat” – hangsúlyozza Márta. Az elválás biztonságos alapja a szülő és az óvónő közötti bizalom, ezért fontos, hogy a beszoktatás idején a szülő jelen legyen.
Hogyan készítsük fel a gyermeket?
A szakértők egyetértenek abban, hogy a felkészülés nem csak az intézmények feladata. Otthon is sokat tehetünk azért, hogy az óvodakezdés gördülékeny legyen:
- Legyen a gyerekeknek napirendjük, amihez igazodni szükséges.
- Gyakoroljunk önálló öltözködést, például zokni felvételét vagy tépőzáras cipő használatát.
- Bíztassuk a gyermeket önálló evésre és akár a konyhában való segítésre is.
- Segítsük a kommunikációs készségek fejlesztését egyszerű beszélgetésekkel és helyzetgyakorlatokkal.
Az óvodakezdés nagy lépés mind a gyermek, mind a család életében. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes alaposan megfontolni, hogy a bölcsőde vagy az óvoda jelenti-e a megfelelő következő lépést.